Sárospataki Kollégiumi Nagykönyvtár, 1531-: Alapítási idejét a hagyomány őrzi. Perényi Gábor, Sárospatak földesura 1577: szikszai Fabricius Balázsnak, az isk. akkori rektorának tekintélyes összeget adott a kvtár fejlesztésére. A külf. egy-eket látogató diákok, a nagy patrónusok: I. Rákóczi György és neje, Lorántffy Zsuzsanna szintén gyarapították a kvtár állományát. 1623: még csak 296 művet sorol föl a katalógus. Jelentősebb fejlődés 1650: következett be, amikor →Comenius (Szeges Ámos János) vette át az isk. vezetését, aki beköszöntő beszédében ezt mondta: „A tanulóknak a könyveket aranynál, gyöngynél többre kell becsülniök... A könyvet nem szeretni annyi, mint nem szeretni a bölcsességet... Amelyik iskolát nem éltetik a könyvek, az halott.” 1650: Sárospatakon Comenius ösztönzésére nyomdát létesítettek, 1660: a sárospataki Rákóczi-várban levő fejed. kvtár kb. 3000 köt-e ajándékképpen került a Koll. birtokába. 1671: főleg a JT tevékenysége miatt az isk-nak és a nyomdának menekülnie kellett Sárospatakról. A kv-ek egy részét s a nyomda fölszerelését a pataki diákok Debrecenben hagyták, a többit Gyulafehérvárra vitték magukkal. A Debrecenben levő kv-anyag nagy része és a nyomda a Rákóczi-szabharc idején elpusztult. 1703: amikor a bujdosás (Gyulafehérvár, Gönc, Kassa) korszaka lezárult, a II. Rákóczi Ferenc engedélyével Sárospatakra visszatért diákságnak, isk-nak alig volt számottevő kvtára. 1714 u., amikor az isk-t újra a megszüntetés fenyegette, megindult a kvtár gyarapítása, mely 1726: 1314, 1785: már 3500 köt. 1790: a Beleznay-féle 2300 köt-es kvtárt, 1810: Kazinczy Ferenc 1500 köt-ből, 1081 rézmetszetből, 19 kz-ból álló gyűjt-ét vásárolta meg a Koll. Időközben kisebb ajándékokkal, hagyatékokkal gyarapodott az állomány. A 19. sz. elején →Pollack Mihály klasszicista dísztermet tervezett a ~ számára r.k. mintára, mely az egyik legszebb ref. műemlékkvtár Mo-on. 1807-: újra nyomda működött a városban, amelynek (miután a Koll. tulajdonába került) elsődleges célja volt a tankv-ek nagy példányszámú kiadása. 1920: a ~ évi jelentése 60.829 kvtári és 2000 kézirattári egységről ad számot. 1938: az állomány már 100.115 mű és 3200 kz. Ez évben a háborús veszély miatt a ~ legértékesebb darabjait, a kódexeket, köztük az unikális lengy. nyelvemléket, az 1455-ből való Lengyel Bibliát, valamint a Régi Magyar Kvtár példányait Bp-re szállították a Pesti Első Hazai Takarékpénztár páncélszekrényeibe. Ez a rendkívül értékes anyag 1945: eltűnt, azóta csak egy Vizsolyi Bibliát és egy kz-ot sikerült a ~nak visszaszereznie. A Patakon maradt állomány nem szenvedett háborús kárt, ill. gyarapodott az 1951: megszüntetett ref. Teol. Akad., a gimn., az Angol Internátus, a ref. tanítóképző, a golopi br. Vay család, a sárospataki hg. Bretzenheim, a hg. Windischgrätz család kvtárával. A ~ a debrecenihez hasonlóan előbb koll. nyilvános kölcsönkvtár volt, jelenleg tud. gyűjt-ként működik a Tiszáninneni Ref. Egyházker. felügyelete és támogatása alatt. 1981: a ~ állománya 262.998 köt. Külön egységet képez a ~ mellett a Faluszeminárium könyvtára és Adattára, több ezer köt-es anyagával, kz-ával, Cs. Szabó László író hagyatékával, továbbá az Amerikai gyűjtemény, ami É-Amerikában, D-Amerikában és Ausztráliában élő m. ref-ok részére kiadott m. és ang. nyelvű sajtótermékek folyamatosan szaporodó, több ezer köt-es gyűjt-éből áll. - A ~nak a II. vh. végén hadizsákmányként elvitt kv-ei közül Oroszo. 2006. II. 22: visszaszolgáltatott 136, IV. 20: további 10 kötetet. T.B.

A Sárospataki Ref. Koll. Tanulm-ok alapításának 450. évford-jára. Bp., 1981. (Szentimrei Mihály: A Nagykvtár)